Az Első Világháború végétől a Csipkeház felépítéséig (1918-1935.)

Írta Admin 2013. 10. 18. 0 Komment(ek) Történet,

Az első világháborút követő években ritkán hallunk és olvasunk a halasi csipkéről, pedig ekkor már visszatért vladivosztoki hadifogságából Tar Antal, Stepanek Ernő aktívan bekapcsolódott a tervezési munkákba és Pongácz Margit is dolgozott már a halasi műhelynek.

 

Stepanek Ernő32 (Cegléd, 1881. január 29. - Kiskunhalas, 1934. augusztus 8.) 1906 szeptemberétől lett a kiskunhalasi református gimnázium rajztanára. A Képzőművészeti Főiskolán 1903-ban szerzett rajztanári oklevelet, tanára volt, többek között Benczur Gyula és Hollós Károly. Kiskunhalas előtt Marosvásárhelyen, Szabadkán és Kassán tanított. Dékánihoz hasonlóan rendkívül sokoldalú művész volt. A tanítás és a csipketervezés mellett rajzolt, festett, tankönyvet írt, hegedült, nótát szerzett, operett librettót írt, színdarabot rendezett és gyűjtötte a népművészeti motívumokat. 1918-ban 'Kilátás az ablakomból' című festményét megvásárolták a királyi gyűjtemény számára. 1914-től festményeivel részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a család által megőrzött tervek alapján számtalan csipkéje azonosítható. Az Iparművészeti Múzeum 1954-ben megörökölte dr. Fettiek Ottó tudós állatorvos, egyetemi tanár csipkegyűjteményét. E csipkék között több olyan csipke található, mely a ráakasztott címke szerint 1908 -10 között készült Halason, tervezőjük azonban nincs megjelölve. Stepanek Ernő fennmaradt rajzai bizonyítják, hogy e csipkéket az ő tervei alapján varrták, tehát már 1908-ban bekapcsolódott a csipkeműhely munkájába. Legkorábbi tervein sem érezhető már a szecesszió, annál inkább a régi magyar hímzések ihlették azokat. Csipkeszegélyein gránátalmás virágtövek, madárpórok, valós vagy fantasztikus virágok sorakoznak szigorú szimmetriában. Egyszerűen más a stilizálás módja mint korábban. Az eddigi mozgalmas vonalvezetést egy nyugodtabb, a geometrizáló stilizálás felé hajló rajz váltja fel, ez már az 'art deco' korszaka. Jellegzetes csipkéinek szegélye. A csipkeszegélyek ebben az időben, nála már nem a kompozíció részét képezik - kivéve alátétjeit - mint Dékáninál és Tarnál is megfigyelhettük, hanem egy önálló 'keretet' alkotnak , amely fönt mindig egyenes, alsó, íves vonalát kis hurkok (pikók) kísérik, s a szövőöltéses keretsávot apró lyukak díszítik. Valószínűleg az 1910-es években megrajzolt egy motívumot, amely aztán számtalan csipkéjén fellelhető. Először egy szerény kis szegélyen jelenik meg, később már meghatározója lesz egy-egy jellegzetes alkotásának. Ez a nyolc- vagy hatkarélyos, laza vonalvezetésű, hurkokból képzett 'ibolya' motívum végigkíséri egész pályáját, de talán legszebb alkalmazása az 1920-as években készült gallérján figyelhető meg. Ezekre az évekre tehető két, nagyon kedvelt és ismert munkájának keletkezési ideje is, a 'gránátalmás' és a 'kéthattyús' terítője. Mindkettőn megfigyelhető a szegélyek levél- és ibolyamotívumokból alakított alkalmazása, s az utóbbin egy erősen stilizált életfa vagy virágtő, mely későbbi tervein is gyakran megtalálható. Zita királyné csipketarsolyának terve szerintünk Stepanek Ernőnek tulajdonítható, a népviseletben ábrázolt parasztpárt övező virágok, levelek jellegzetes Stepanek motívumok.

 

Pongrácz Margit 1918-ból származó, jelzett tervein jól megfigyelhető, hogy az a tevező, aki maga is jól értett a csipkekészítéshez, mennyire pontosan berajzolta a különféle csipkeöltéseket. Ezzel megkönnyítette a varrók dolgát és egyúttal ragaszkodni is tudott saját elképzeléséhez. Későbbi terveit szóbeli eligazításokkal is ellátta. E korai darabjain a 17. századi felvidéki csipkék és hímzések hatása érezhető.

 

1921-ben nyílt meg az Országos Háziipari Szövetség és a Halasi Csipketelep kiállítása. Ezen a kiállításon mutatták be a Mátyás király címerével díszített csipkét. A kiállítás melyet Stepanek Ernő és Markovits Mária rendezett nagy sikert aratott, s úgy látszott, hogy a csipketelep sorsa végleg rendeződik. A Háziipari Szövetség bejelentette, hogy Halason állandó otthont akar teremteni a csipkevarrodának.33 1926-ban megalakult a Halasi Csipkekészítő és Értékesítő Szövetkezet, működése 1929-ig tartott.34 A divat változása és a világgazdasági válság következtében egyre kevesebb lett a megrendelő. Markovits Mária állását fölmondták, s ő próbált megrendelőket szerezni, de munka alig akadt, végül már csak egy-két lánnyal dolgozott.

 

Az 1920 - 1930-as évek legkiválóbb tervezője Stepanek Ernő volt. 1934-ben bekövetkezett korai halála, sajnos félbeszakította munkásságát, de így is a legismertebb halasi csipkék az ő tervei alapján készültek, s készülnek még a mai napig is. Terítőin, alátétjein stilizált virágtöveken vagy ágakon páros madarak, szarvasok állnak, vagy csöndes vízen hattyú úszik. Az állatalakokat legtöbbször teljesen elkülönülő, virágos keret veszi körül. Ezeken, valamint gallérjain, ruhadíszein jól megfigyelhető a barokk ornamentika hatása. Figurális csipkéin a furulyázó juhászt vagy mesealakokat ('róka és a holló', 'csizmás kandúr') ábrázol. Különösen szép megoldást talál az alakok keretelésére az első két csipkén, kacsos, virágos ág borul föléjük, s fogja körül őket. A két háború között ajándékként vagy megrendelésre divattá vált a csipkecímerek készítése. Stepanek Ernő terve alapján varrta meg Markovits Mária 1926-ban nagybányai Horthy Miklós kormányzó címerét, 1930-ban Kiskunhalas város címerét, 1932-ben jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök címerét, s körülbelül ebben az időben Jász-Nagykun -Szolnok vármegye címerét. Bár nem címer, de kompozícióban azokkal teljesen megegyező a báró Prónay György, kiskunhalasi országgyűlési képviselő számára készített kuruc vitézt ábrázoló csipke, mely Damkó József halasi szobrának másolata. Címereinek keretét legtöbbször, a már 1920-as gallérján megfigyelhető, virágmotívumból alakítja ki. Ez a virágfej, a 17. századi magyar úri hímzések törökös jellegű virágaihoz hasonlóan csigavonalban kunkorodó száron ül. A keret a virágfej ellentétes állású, szimmetrikus egymásmellé helyezéséből áll. Stepanek Ernő leggazdagabb mintájú, a rokokó csipkék legjobb hagyományait folytató, virágzó kertre hasonlító terítője az un. 'Julianna' terítő. Első példányát dr. Monszpart László kórház igazgató főorvos számára készítette 1933-34-ben. A Halasi Hírlap beszámol arról, hogy a terítőt még egy példányban megvarrták és ezt viszik az 1935-ös brüsszeli világkiállításra. A híradás szerint a terítőt 4 lány 71 és fél napig varrta.35 Később a már világszerte ismert darabot a Magyar Nemzeti Szövetség Julianna holland trónörökösnőnek ajándékozta.36

 

Pongrácz Margit37 (Nagykanizsa, 1883 - Budapest, 1968) a budapesti Nőipariskolát végezte. 1909-ben az Országos Magyar Háziipari Szövetkezet rajzolója, majd budapesti üzletvezetője. A Szövetkezet kiemelkedő munkájáért féléves olaszországi tanulmányútra küldte. 1926-1952 között saját kézimunkaüzlete volt. 1911-től tervezett csipkéket Halas számára, de hamarosan egy új varrott csipkét is kidolgozott, melyet saját nevéről 'Pongrácz' csipkének nevezett el. A halasi műhelynek tervezett csipkéi közül, ebből az időből zsabói a legjelentősebbek. Munkáin erősen érezhető Stepanek Ernő ihletése. A huszas évek közepén kezdett csipketervezéssel foglalkozni Szebeni Mária,38 aki 1924-ben került tervezőként az Országos Háziipari Szövetség budapesti műhelyébe. Később megismerkedett Markovits Máriával és megtanulta a csipkevarrást is. 1965-ben a népművészet mestere lett. Tervei a régi magyar hímzéskincsből merítenek. Csak témájában magyar viszont az a hatalmas méretű csipketerítő amelyet 1932-ben a Marcia su Roma jubileumi ünnepségén ajándékozott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége a Ducenak. A terítő 'az olasz-magyar testvériségnek és a magyar fájdalomnak csipkében megörökített szimbólumát'39 ábrázolta, az ezeréves magyar tölgyfát, a megcsonkított Magyarországot, a magyar címert, kardot és a fasiszta jelvényt. A rendkívül finom fonalakból varrott csipke Amberg József és Amberg Ferenc - ők a Háziipari Szövetkezet budapesti műhelyének voltak tervezői - rajza alapján készült.
 

 

JEGYZETEK

32. Sütő József: Stepanek Ernő emlékkiállításának megnyitója, 1961 - kézirat, a család tulajdonában
33. Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1921. V.4, 11. 34.Lengyel Györgyi: Halasi csipke dokumentáció. 1977. 25.
35. Halasi Hírlap, 1935. február 26.
36. Magyar Iparművészet, 1937. 52.
37. Pongrácz Margit: Pályám emlékezete. Hogyan lettem csipketervező? Magyar Női Szemle, 1937. 156 - 157.
38. Lengyel Györgyi: Halasi csipke dokumentáció. 1977. 395.
39. A MANSZ.Emlékkönyv. 15 év. Képek a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének tizenöt esztendejéből 1933. Budapest Révai Nyomda, 14-16. (Thorma János Múzeum 2892)
Címkék: történet